A kuvik nagy elterjedési területe, valamint a változatos vadászati módja miatt, meglehetősen sokféle táplálékot fogyaszt. Fő táplálékát kisemlősök és gerinctelenek alkotják, ezek mellett madarakat, ritkán kétéltűeket, hüllőket és halakat is zsákmányol. Az egyetlen bagolyfaj, amely növényi táplálékot is fogyaszt. Zsákmányát a talajon, vagy faágakon ragadja meg, és egészben nyeli le. A kuvik táplálkozása földrajzi régiótól, élőhelytől és évszaktól függően is eltérő, a rendelkezésre álló „zsákmányállat-készlet” függvényében. Elsősorban változatos vadászati módja miatt táplálékállatai között — Közép- és Nyugat- Európában — legalább 25 kisemlős és 60 madárfaj szerepel.

Néhány meghatározott rovarrmaradvány felvétele

 

     A 2003-ban megkezdett kiskunsági kuvikvédelmi program részeként – a védelmi tevékenységek, elsősorban mesterséges odúkihelyezések mellett – táplálkozásbiológiai vizsgálatokat is végeztünk. Az egyes meghatározott fajok, illetve egyéb zsákmányállat-csoportok alapján egyértelműen látszik, hogy a vizsgált területen a kuvikok az Alföldön a mezei pockokat (Microtus arvalis) részesítették előnyben. A sok esetben kuvikok fészkelő-helyéül szolgáló hodály-, és más tanyasi épületek közvetlen közelében egész évben kiváló életkörülményeket találnak maguknak a házi egerek, amelyek így folyamatos táplálékforrást biztosítanak a kuvikoknak. Az Alföldön tapasztalt magas énekesmadár-fogyasztás is hasonlóképpen magyarázható. A hazai források szerint a kuvik nyáron sok rovart zsákmányol, amelyek túlnyomó többsége a ganajtúrófélék (Scarabeidae) családjába tartozik. A vizsgálataink alapján kiderült, hogy a kuvik nem minden élőhelyen használja ki ezt a táplálékforrást, a ganéjtúrók a fogyasztott rovaregyedek csak mintegy harmadát teszik ki a teljes „rovarétlapnak”.

     Összességében megállapítható, hogy a kuvik táplálkozására jellemző a plasztikusság, az adott élőhelyi és táplálkozásbeli adottságokhoz való alkalmazkodás.

 

Joomla templates by a4joomla