Célunk a magyarországi kuvikpopuláció aktív védelme, európai szintű szakmai képviselete, valamint a természetvédelmi szempontú szemléletformálás, környezeti nevelés.

     Az Egyesület működési területe Magyarország, hatóköre szűkebb értelemben a Kárpát-medence, de a tudományos kutatások révén szakmailag kiterjed egész Európára.

     Az általunk képviselt totemállat, a kuvik (Athene noctua Scop. 1769) teljes európai állományát napjainkban 180 ezer és 570 ezer pár közöttire becsülik, országos állománynagysága nem pontosan ismert, kb.2000—4000 pár napjainkban. Bagolyfajunkat több veszélyeztető tényező is fenyegeti: alkalmas költőhelyek fogyatkozása; fészkelési feltételek romlása; költő- és pihenőhelyül szolgáló épületek felújítási munkái, lezárása; új mezőgazdasági technológiák és létesítmények; költőhelyül szolgáló szalmabála kazlak felhasználása; kisemlősök térhódítása; élőhelyek általános degradációja; táplálkozó területek megszűnése; hosszantartó telek okozta pusztulás; közlekedés okozta pusztulás; áramütés; üldözés, lelövés; rágcsálóirtó szerek másodlagos mérgező hatása; peszticid és insecticid felhasználás.

     A sok veszélyeztető tényező ellenére hazánk legkisebb termetű, fokozottan védett bagolyfaja talán az egyik legkevésbé kedvelt és kutatott madaraink egyike. Kevésbé kedvelt, hiszen még napjainkban is üldözik ezt a babonák és népi mondások által „halálmadárnak” titulált, apró termetű bagolyfajt. Csekély kutatottsága leginkább abban mutatkozik meg, hogy az 1920-as évek óta mindössze kb. 1300 a fellelhető hazai kuvik-gyűrűzési adat, melynek mintegy harmada egyesületünk munkásságának köszönhető.

     Egyesületünk konkrét céljai, feladatai:

a)      hazai „Kuvik Munkacsoportként” koordinátorok bevonásával az országos kuvikvédelmi tevékenység koordinálása, a Magyar Ragadozómadár-védelmi Tanács tagszervezeteként, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel együttműködve

b)      mesterséges odúk és költőládák készítésével, valamint telepítésével új fészkelő helyek kialakítása, azok rendszeres, szakszerű ellenőrzése

c)      kuvik élőhelyének aktív védelme állományfelmérések, valamint a potenciális fészkelőhelyek környezetében élő lakosok és mezőgazdasági dolgozók tájékoztatásával

d)     a magyarországi kuvik állományra vonatkozólag egy fajvédelmi akciótervet megalapozó kutatások végzése (diszperzió, élőhely-preferencia, táplálkozásbiológia)

e)      populációs térképek készítése, az elterjedtségi változások nyomon követése

f)       szakmai eredmények közzététele, adatszolgáltatás az állami természetvédelmi szervek felé

g)      együttműködés állami és civil természetvédelmi és más kapcsolódó szakmai szervezetekkel, közintézményekkel

h)      ismeretterjesztés, ifjúsági szakmai programok, közintézményekben és civil fórumokon természetvédelmi témájú előadások, kiselőadások szervezése és lebonyolítása

i)        kapcsolatfelvétel külföldi társszervezetekkel, szakmai csereprogramok szervezése, lebonyolítása

j)        minden tárgyévet követően az eredményeket és a tervezett programokat bemutató elektronikus kiadvány szerkesztése

k)      az egyesület szakszerű működéséhez szükséges tárgyi és egyéb eszközök biztosítása a célok megvalósítása érdekében