A kuvik részben nappali életmódú, a nyílt térségeket kedvelő faj. Röpte jellegzetesen hullámzó. A régió 6 kisebb baglya közül a legismertebb. A gatyáskuviknál szürkésebb színezetű, farka is rövidebb. Messze hangzó „kijú” kiáltását, illetve a nagy pólingéhoz hasonló füttyögő huhogását nappal is hallatja. Gyakran villanyoszlopokon és más kilátóhelyeken pózol. Ha gyanakszik vagy kíváncsi, fejét akár 180 fokkal is képes elfordítani, testét hirtelen mozgatni – lelapulni, majd kiegyenesedni.

Kuvik röpképe alulnézetben

     Az adult (öreg) hím és tojó felső oldala barna, a fejtetőn a tarkó irányába megnyúlt fehér pettyek vannak, amelyek hátul széles harántfoltban egyesülnek. A hát-tollak pettyei gyakran kettősek, többnyire takarásban vannak, a váll- és a szárnyfedőtollakon azonban jól látszanak. Az evezők sötétbarnák, a külső zászlókon sárgásfehér foltok, a belsőkön fehéresek, és nem terjednek a tollak gerincéig. A farok barna, 4—5, a gerinc táján elmosódó fehéres harántsávval. A torok és melltájék fehéres, a fültájékot egy barna sáv szeli át. A begy és has sárgásfehér, szürkés vagy barnás hosszfoltokkal. A fiata1ok barnásak, pettyeik és szegélyeik sárgásfehérek. A csőr viaszsárga, töve zöldes, a szivárványhártya élénksárga.

Középen adult tojó repülős (1Y) fiókáival

     Testhossza: 21—23 cm; szárny: ♂151—167 mm, ♀158—168 mm; farok: 75—85 mm; csőr: 18—21 mm; csüd: 29—35 mm. Súly: 130—200 g.