A kutatás elsődleges célja a kuvikkal kapcsolatos, Közép-Európában eddig ismeretlen élőhely- és táplálkozáspreferenciabeli adatok, valamint a gyűrűzések és visszafogások révén diszperziós adatok gyűjtése és értékelése, amelyek lehetővé teszik e fokozottan védett faj tudományos alapokon nyugvó védelmét, mesterséges megtelepítési lehetőségeinek élőhely- és táplálékkínálat-függő feltételeit. Az itt tervezett kutatások és elemzések lehetővé teszik a kiválasztott zsákmány kategóriák és a szezonális változásuk közötti eltérések összefüggéseinek megértését.

     A munka kiterjed az ismert költőhelyek pontos felvételezésére, élőhely-térképezésére, valamint hasonló léptékben a tájhasználat és haszonállattartás – mint feltételezhetően meghatározó élőhelyi és táplálkozásbiológiai feltétel – elemzésére. A már kialakított, potenciális fészkelőhelyek és a regionális veszélyeztető tényezők terén feltérképezett, mesterséges költőládákkal ellátott alföldi kutatási terület kiváló lehetőséget nyújt a tervezett mintavételezésekben és élőhely-térképezésekben, amely tevékenységeket a 2015-2020 közötti időszakra vonatkozó országos OKTF engedély tesz jogilag is lehetővé.

     A kutatási tervünk ezek alapján két különböző, de összefüggő vizsgálatot tartalmaz. A táplálkozásbiológiai elemzések kiemelt célja, hogy a közép-európai területeken is hosszabb távú, szezonális, mind gerinces és gerinctelen zsákmányállat-meghatározásra kiterjedő új kutatási eredmények szülessenek, amelyek megfelelő összehasonlítási alapot adhatnak a más jellegű élőhelyen élő, illetve más kuvik alfajok táplálkozási szokásaihoz, alkalmazkodási képességeihez. Ahhoz, hogy a hazai állománycsökkenés okait felderíthessük, illetve a további csökkenést megelőzzük, a kutatás során szerzett adatok, tapasztalatok elengedhetetlenek.

Az élőhely-választási vizsgálatok célzott kérdései:

- Melyek a kuvikok számára legfontosabb élőhely-preferenciák a vizsgált területeken, illetve melyek a minimális élőhelyi kritériumok?

- Milyen diszperziós jelenségek mutathatók ki a vizsgált területeken és populációban?

- A visszafogások alapján, melyek az újonnan elfoglalt területek élőhelyi jellemzői?

- A vizsgált költőhelyeken melyek a jellemző gazdálkodási formák, haszonállat-tartási jellemzők, valamint a hozzá kötődő potenciális költőhelyek és táplálékforrások?

- A területen az odúkihelyezések nélkül melyek/illetve megfelelő számban fellelhetők-e a faj potenciális fészkelési lehetőségei, e tekintetben kezelést igénylő fajnak nevezhető-e a kuvik?

- A mezőgazdasági gyakorlat megváltozása hatással lehet-e a kuvikok zsákmányára és populáció méretére?

            A táplálkozásbiológiai vizsgálatok célzott kérdései:

- Melyek a fő táplálékállat-kategóriák a kuvikok esetében?

- Milyen szezonális változók mutathatók ki az egyes revír-területeken?

- Milyen mértékben plasztikus a kuvikok táplálkozása az élőhelyi adottságok, és azok változása függvényében?

- Milyen mértékben meghatározók az adott körzetben elhelyezkedő gazdálkodások, állattartó telepek és gabonatárolók által kínált táplálékszerzési lehetőségek, főként a téli időszakban?

- A tavaszi és nyári hónapokban az emlősök, vagy a rovarok jelentik a fő táplálékforrást?

- A hazai táplálkozásbiológiai adatok miben térnek el a nyugati, déli és észak-európai területeken már felmért eredményektől?

Az országban zajló kutatási tevékenységek koordinátoraink odaadó munkája révén valósulnak meg. Legyen Ön is egy választott terület kuvikvédelmi koordinátora, működjünk együtt a kuvikok szakszerű védelme érdekében!