Ahol a kuvik sem jár
(Szitakötő. 2013/24.-19)

Az európai madárfajok közel felét, köztük a kuvikét is, veszélyezteti a kipusztulás: évről évre csökken számuk.  

A mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás iparosítása miatt az európai országokban fokozatosan eltűntek a hagyományos állattartási és növénytermesztési formák. A természetes növénytakaró is, így egyre kevesebb a fészkelőhely. A korábbi táplálékszerzési módszerek sem sikeresek. Az önálló és az odvas fákat, a kisebb fás ligeteket mind-mind felszámolják, hogy összefüggő, nagy kiterjedésű területeket nyerjenek. A gyom– és kártevőirtók, a műtrágyázás és egyéb vegyszerek miatt elpusztulnak a táplálékot jelentő élőlények. Az autópályák, autóutak elfoglalják az élőhelyek egy részét, folyamatos zajjal és éjszakai fényekkel zavarják az állatokat, közelükben ugrásszerűen megnő a levegő szennyezettsége. Az utaktól felszabdalt területeken az állatok egymástól elkülönült, és ezért sérülékeny csoportokban élnek. Az éves átlaghőmérséklet emelkedése és a gyakori aszályok miatt is fogy a természetes növényzet, amitől a kuvikok táplálékállatai, a rovarok, rágcsálók száma tovább csökken. A folyamatok szorosan összefüggnek, egyik a másikat okozza és gyorsítja.  

Az elmúlt évtizedekben sokan megértették, hogy az élet sokszínűsége érték, megóvásáért pedig mindenkinek külön-külön cselekedni kell. Az ember ugyanis nem tulajdonosa, hanem része a természetnek, átalakulására azonban nagy hatással van, így a felelőssége is óriási. Vannak, akik országos vagy nemzetközi természetvédő szervezetek keretében a világszervezeteket, a globális cégeket, kormányokat akarják olyan döntésekre késztetni, amelyek megelőzik a pusztulást. Mások nem várnak senkire: tudásukat gyarapítva, komoly szakmai felkészülés után teszik, amit a lelkiismeretük diktál.

Kenéz Attila

Kuvik szakirodalmi jegyzék:

 

Al-Melhim, W.N., Amr, Z.S., Disi, A.M. & Bader, K. (1997): On the diet of the Little Owl, Athene noctua, in the Safawi Area, Eastern Jordan. Zoology in the Middle East 15: 19–28.

Alivizatos, H,, Goutner V. & Zogaris, S. (2005): Contribution to the study of the diet of four owl species (Aves, Strigiformes) from mainland and inland areas of Greece. Belgian Journal of Zoology 135: 109–118.

Altringham, J.D., O’brien, S. & Julian, S. (1994): Feeding ecology of Little Owls (Athene noctua) at an upland site in Northern England. Naturalist 119: 81–94.

Andrési P. (1995): Cselekvő természetvédelem. Szeged, 212 p.

Andrési P. & Sódor M. (1986): Adatok fészkelő bagolyfajaink táplálkozásökológiájához. In: A Magyar Madártani Egyesület II. Tudományos Ülése, Szeged, pp. 293–300.

Angelici, F.M., Latella, L., Luiselli, L. & Riga, F. (1997): The summer diet of the Little Owl (Athene noctua) on the Island of Astipalaia (Dodecanese, Greece). Journal of Raptor Research 3: 280–282.

Bacia, d.(1997): Diet and habitat preference of Little Owl (Athene noctua) in farmland. MSc Thesis. Warsaw University, Warsaw, (in Polish)

Bagyura J. & Haraszthy L. (1994): Adatok a héja (Accipiter gentilis) ragadozómadár- és bagolytáplálékához. Aquila 101: 89–92.

Báldi A., Csorba G. & Korsós Z. (1995): Magyarország szárazföldi gerinceseinek természetvédelmi szempontú értékelési rendszere. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, 59 pp.

BirdLife International (2015): Species factsheet: Athene noctua. Downloaded from http://www.birdlife.org on 31/05/2015

Collinge, W.E. (1922): The food and feeding habits of the Little Owl. Journal of the Ministry of Agriculture 28: 1022–1031, 1133–1140.

Contoli, L., Aloise G. & Filippucc, M.G.. (1988): Sulla diversificazione trofica di Barbagianni Tyto alba e Civetta Athene noctua in rapporto al livello diagnostico delle prede. Avocetta 12: 21–30.

Cramp, S. (ed.) (1985): Handbook of the birds of Europe, the Middle East and North Africa, Vol. 4. Oxford University Press, Oxford, UK.

Dahlgren, G. (1979):. Family: Cantharidae (without tribus Malthinini) I. In: Freude, H., Harde, K.W. & Lohse, G.A. (eds.), The Beatles of Middle Europe Vol 6. Diversicornia. Goecke and Evers, Krefeld.

Endes M. (1990): Kuvik (Athene noctua) ürgefogyasztása. Calandrella 4(1): 85.

Exo, K.M. (1992). Population ecology of Little Owl Athene noctua in Central Europe: a review. In: Galbraith, C.A., Taylor, I.R. & Percival, S. (eds.): The ecology and conservation of European owls. Peterborough, Joint Nature Conservation Committee, pp. 64–75.

Festetics A. (1955): Megfigyelések a gyöngybagoly és a kuvik életéből. Aquila 59-62: 401–403, + 452–453.

Finck, P. (1990): Seasonal Variation of Territory Size with the Little Owl (Athene noctua). Oecologia 83(1): 68–75.

Fintha I. (1971). A kuvikról. Nimród 3(89: 19.

Fowler, J. & Cohen L. (1992): Statistics for Ornithologists. BTO Guide 22: 1–174.

Galbraith, C.A., Taylor, I.R. & Percival, S. (1992): The ecology and conservation of Europen owls. Peterborough, Joint Nature Conservation Committee, pp. 64–65.

Genot, J-C. (1994): Breeding Biology of the Little Owl Athene noctua in France. In: Meyburg, B-U., Chancellor, R.D. (eds): Raptor Conservation. World Working Gr. of Birds of Prey/The Pica Press, pp. 511–520.

Genot, J-C. & Van Nieuwenhuyse, D. (2002): Little Owl Athene noctua. Birds of Western Palearctic Update, 4: pp. 35–63.

Glue, D. & Scott, D. (1980): Breeding biology of the Little Owl. British Birds 73: 167–180.

Glutz von Blotzheim, U. & Bauer, K. (1980): Handbuch der Vögel Mitteleuropas, Band 9. Wiesbaden, p. 242–245.

Gotta, A. & Pigozzi, G. (1997). Trophic niche of the barn owl and little owl in a rice field habitat in northern Italy. Italian Journal of Zoology, 64: 55–59.

Greschik J. (1911): Hazai ragadozó madaraink gyomor és köpettartalom-vizsgálata II. Baglyok. Aquila 18(1-4): 141–149.

Greschik J. (1924): Gyomor és köpettartalom vizsgálatok. Adatok hazánk apró emlőseinek faunájához. Aquila 30-31: 243–263.

Grzywaczewski, G. (2006a): State of the population of the Little Owl Athene noctua in Poland. Notatki Ornitologiczne 47: 147–158.

Grzywaczewski, G. (2006b). Spatial organisation of Little Owl Athene noctua population in Lublin region. Ph. Diss. Dept. of Zoology. Agricultural University Lublin.

Grzywaczewski G, Kitowski I & Scibior R (2007). Diet of Little Owl Athene noctua during breeding in the central part of Lublin region (SE Poland). Acta Zoologica Sinica 52: 1155–1161.

Guido, P., Bruno, B. & Fabio, B. (2000): Nidi artificiali. Edizioni Agricole della Calderini s. r. l., via Emilia Levante, 31, Bologna.

Haraszthy L. (1982): Kuvik-odú készítése. Madártani Tájékoztató okt.-dec.: 259–262.

Haraszthy L. (szerk.)(1998): Magyarország madarai. Mezőgazda Kiadó, Budapest, p.218-219.

Harka, Á. & Gergelj, J. (1991): Some data on barn owl, Tyto alba, and little owl, Athene noctua diet in Gonji Breg. Ciconia 3: 39–41.

Heath, M., Borggreve, C., Peet, N. & Hagemeijer, W. (2000): European bird populations: estimates and trends. Cambridge: Bird Life International. Bird Life Series, 10: 1–160.

Hermann, H., Richard, F. & John, P. (2000): Európa madarai. HarperCollinsPublishers Ltd. Hungarian Edition Panem Könyvkiadó Kft. és Grafo Kft.

Herrera, C.M. & Hiraldo, F. (1976): Food-niche trophic relationships among European owls. Ornis Scandinavica 7: 29–41.

Hibbert-Ware, A. (1937): Report on the Little Owl food enquiry 1936-1937. British Birds 31: 163–187, 205–229, 249–264.

Hounsome, T., O’mahony, D. & Delahay, R. (2004): The diet of Little Owls Athene noctua in Gloucestershire, England. Bird Study 51: 282–284.

Hurka, K. (1996): Carabidae of the Czech and Slovak Republics. Zlin: Kabourek.

Ille, R. & Grinschgl, F. (2001): Little Owl Athene noctua in Austria. Habitat characteristic and population density. Ciconia 25: 29–40.

Johnson, D., Van Nieuwenhuyse, D., & Génot, J-C. (2009): Survey protocol for the Little Owl Athene noctua. Ardea 97(4): 403–412.

Kalotás Zs. (1987): Az 1986-87. évi szokatlanul kemény tél néhány madártani vonatkozásáról. Madártani Tájékoztató júl.-dec.: 9–11.

Kalotás Zs. (1987): Adalékok a menyétféle ragadozók fészekalj pusztító tevékenységéhez és károsításaik megelőzéséhez. Madártani Tájékoztató jan.-jún.: 13–16.

Kitowski, I. (2000): Population of Little Owl Athene noctua in Zamosc area, as observed in 1990’s – occurrence and estimate of threats. Przeglad Przyrodniczy 11: 171–178. (in Polish)

Kitowski, I. & Grzywaczewski, G. (2003). The monitorning Little Owl Athene noctua in Chelm (SE Poland) in 1998-2000. Ornis Hungarica 12-13: 279–282.

Kitowski, I. & Pawlega K.(2010): Food Composition of the Little Owl Athene noctua in Farmland Areas of South East Poland. Belgian Journal of  Zoology 140(2): 203–211.

Laiu, L. & Murariu, D. (1997): Diet of Little Owl (Athene noctua) during summer in sub-Carpatian depression of Moldovia. Romania Travaux du Museum National d’Histoire Naturelle ”Grigore Antipa” 37: 319–326.

Laiu, L. & Murariu, D. (1997): Diet of the Little Owl (Athene noctua) during summer in a sub-Carpatian depression of Moldovia-Romania. Travaux du Museum National d’Historie Naturelle ’Grigore Antipa’ 37: 319-326.

Lanszki J. (2006): A kuvik (Athene noctua) táplálék-összetétele egy Somogy megyei külvárosi élőhelyen. Natura Somogyiensis 9: 315–324.

Le Gouar, P., Schekkerman, H., van der Jeugd, H., Boele, A., van Harxen, R., Fuchs, P., Stroeken, P., van Noordwijk, A. (2010): Long-term trends in survival of a declining population: the case of the little owl (Athene noctua) in the Netherlands. Oecologia 166(2): 369–379.

Libois, R. (1977): Contribution a L’étude du régime alimentaire de la Chouette cheveche (Athene noctua) en Belgique. Aves 14: 165–177.

Lo Verde, G. & Massa, B. (1988): Abitudini alimentari della civetta (Athene noctua) in Sicilia. Naturalista Sicil. 12 (suppl.): 145–149.

Lovari, S. (1974): The feeding habits of four raptors in Central Italy. J. Raptor Res. 8: 45–57.

Lovászi P. & Kotymán L. (2004): Kuvik (Athene noctua) költése gólyafészekben. Aquila 111:  202.

Magyar Nomenclator Bizottság (2008): Magyarország madarainak névjegyzéke. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest, 278 pp.

Manez, M. (1994): Little Owl Athene noctua. In: Tucker, G.M., Heath M.F., Tomialojc, L. & Grimmett R.F.A. (eds): Birds in Europe: their conservation status. Bird Life Conservation Series, 3: 322–323.

Manganaro, A., Rannazzi, L. & Salvati, L. (2001). Diet overlap of Barn Owl (Tyto alba) and Little Owl (Athene noctua) in Mediterranean urban area. Buteo 12: 67–69.

Marián M. & Schmidt E. (1967): Adatok a kuvik (Athene noctua [Scop.]) gerinces táplálékának ismeretéhez Magyarországon. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1966-67. Szeged, p. 271–275.

März, R. (1953): Von Rupfungen und Gewöllen. Die Neue Brehm. p. 101.

Mebs, T. & Scherzinger, W. (2000): Die Eulen Europas. Franckh-Kosmos Verlags-GmbH & Co. Stuttgart, p. 311–333.

Mihályi F. (1957): Halálmadár vagy jóbarát? Élet és Tudomány 12: 316–318.

Mikkola, H. (1983): Owls of Europe. T & AD Poyser, Calton.

Molnár I. (1984): Bagolytáplálkozási adatok a Dunántúlról. Madártani Tájékoztató júl-dec.: 110.

Obuch, J. & Kristin, A. (2004): Prey composition of the Little Owl Athene noctua in an arid zone (Egypt, Syria, Iran). Folia Zoologica 53: 65–79.

Orbán Z. (1985): Szalmakazlakban fészkelő kuvikok (Athene noctua). Madártani Tájékoztató júl-dec.: 51.

Popescu, A., Nitu, E. & Negrea I. (1986): Insects, an important component part of the food of the little owl (Athene noctua noctua Scop.) in summer time. Analele Universitatii Bucuresti, Biologie. Anul 35: 17–20.

Rácz B. (1917): A kuvik téli párzása. Winterpaarung von Steinkauz. Aquila 24: 271–272, +286.

Rácz B. (1928): A kuvik, mint baromfipusztító. Aquila 34-35: 412.

Rakonczay Z. (szerk.) (2001): A Kiskunságtól Bácsalmásig. Mezőgazda Kiadó, Budapest p. 39–42.

Romanowski, J. (1988). Trophic ecology of Asio otus (L.) and Athene noctua (Scop.) in the suburbs of Warsaw. Polish Ecological Studies 14: 223–234.

Ruprecht, A.L.., Szwagrzak, A. & Kosciow, R. (1998): Analysis of Owl pellets from the Puszcza Notecka forest complex (W Poland). Badania Fizjograficzne Polski Zachodniej, sectio C 45: 82–103.

Sandner, H. (1989). Insects. PWN, Warsaw.

Schmidt E. (1962): Adatok Apaj-puszta környéke kisemlősfaunájához. Vertebrata Hungarica 4: 83–91.

Schmidt E.(1967): Bagolyköpetvizsgálatok. Magyar Madártani Intézet, Budapest, p. 5-6, +13.

Schmidt E. (1998): Kuvik. In Haraszthy L. szerk.: Magyarország madarai. Mezőgazda Kiadó, Budapest, p. 218-219.

Schönn, S., Scherzinger, W., Exo, K.-M. & Ille, R. (1991): Der Steinkauz Athene noctua. A. Ziemsen Verlag. Wittenberg Lutherstadt.

Shao, M., Hounsome, T. & Liu, N. (2007): The summer diet of Little Owl (Athene noctua) in the desert of north–west China. Journal of Arid Environments 68: 683–687.

Simeonov, S.D. (1983): New data on the diet of the little owl (Athene noctua)[Scop.]) in Bulgaria. Ecology Sofia 11: 53–60.

Standovár T. (2001): A természetvédelmi biológia helyzete Magyarországon egy országos felmérés alapján. Természetvédelmi Közlemények 9; p. 1-14.

Székessy V. (1973): Magyarország állatvilága (Fauna Hungariae) - AVES Madarak. XXI. Kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Szemere L. (1948): Két „komoly” bagoly. Nimród Vadászlap 35: 54–56.

Szombath L. (1938): A kuvik: Athene noctua Scop. A Természet 34: 72–73.

Thóbiás Gy. (1951): A kuvik baromfi pusztítása. Athene noctua Scop. Aquila 55–58: 242 + 286.

Thorup, K., Sunde, P., Jacobsen, L. & Rahbek, C. (2010): Breeding season food limitation drives population decline of the little owl Athene noctua in Denmark. Ibis 152(4): 803–814.

Tomé, R., Catry, P., Bloise, C. & Korpimäki, E. (2008): Breeding density and success, and diet composition of little owls Athene noctua in steppe-like habitats in Portugal. Ornis Fennica 85: 22–32.

Tomialojc, L. & Stawarczyk, T.(2003): The avifauna of Poland – distribution, numbers and trends. PTPP pro Natura, Wroclaw.

Tucker G.M. & Heath, M.F. (1994): The Conservation Status of European Birds, ICBP, Combridge,  600 p.

Van Nieuwenhuyse, D., Genot, J-C. & Johnson D.H. (2008): The little owl. Cambridge University Press.

Vane-Wright, R.I., Humpries, C.J. & Williams, P.H. (1991): What to protect? Systematics and the agony of choice.  Biologocal Conservation 55: 235–254.

Vertse A. (1956): Madárvédelem. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, p. 91, +147.

Vogrin, M. (1997). Little Owl (Athene noctua): a high endangered species in NE Slovenia. Buteo 9: 99-102.

Voronetsky, V. (1998): The Barn Owl (Tyto alba guttata Brehm) and the Western Little Owl (Athene noctua noctua Scop.) as candidates for the Red Data Book of Russia. Ornithologia 28: 136–139.

Warchalowski, A. (1993): Chrysomelidae; Leaf beatles (Insecta: Coleoptera). Part 3. Fauna of Poland. Warsaw: PAS. (in Polish)

Yaldén, D.W. (1977): The identification of remains in Owl Pellets. An Occasional Publication of the Mammal Society No. 13. London, 1-8.

Zerunian, S., Franzini, G. & Sciscione, L. (1982): Little Owls and their prey in a Mediterranean habitat. Boll. Zool. 49: 195–206.

Zmihorski M, Altenburg-Bacia D, Romanowski J, Kowalski M & Osojca G (2006). Long -term decline of Little owl (Athene noctua Scop., 1769) in central Poland. Polish Journal of Ecology 54: 321–324.

Zmihorski, M., Romanowski, J. & Osojca, G. (2009): Habitat preferences of a declining population of the little owl, Athene noctua in Central Poland. Folia Zoologica 58: 207–215.

Zuberogoitia, I., Martínez, J., Zabala, J., Martínez, J., Azkona, A., Castillo, I., & Hidalgo, S. (2008): Social interactions between two owl species sometimes associated with intraguild predation. Ardea 96: 109–113.

Zuberogoitia, I., Zabala, J.,  Martínez, J., Hidalgo, S., Martínez, J., Azkona, A., Castillo, I. (2007): Seasonal dynamics in social behaviour and spacing patterns of the little owl Athene noctua. Ornis Fennica 84: 173–180.

Egyesületünk gondozásában megjelent cikkek, előadás- és konferencia-anyagok

 

  • 2009, Sopron: A kuvik (Athene noctua Scop. 1769) felmérése és védelme a Felső-Kiskunságban (ELŐADÁSANYAG feltöltés alatt)

  • 2012: Kuvik (Athene noctua) táplálkozásbiológiai vizsgálatok a Kiskunságban. (Heliaca p. 52-60.) (CIKK)

  • 2012: Kuvikodú-telepítés szempontjai alföldi területeken. (Heliaca, p. 61-63.) (CIKK)

  • 2013: Kuvik (Athene noctua) gyűrűzési eredmények a Felső-Kiskunságból 2012–2013. (Heliaca, p. 51.) (CIKK)

  • 2013: Ahol a kuvik sem jár. (Szitakötő. 2013/24. 19) (CIKK)

  • 2014. március 1. Fertőújlak: „Sólyomcsalogató”, a Magyar Madártani Egyesület Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya által szervezett konferencia, előadás: Kuvikvédelem Magyarországon: a Magyarországi Kuvik Oltalmi Egyesület 11 éve tartó Kiskunsági Kuvikvédelmi Programjának adatai, tapasztalatai, valamint a hazai állománynagyság becslése országos adatgyűjtés alapján (KONFERENCIA-ANYAG)

  • 2014: A kuvik [Athene noctua (Scopoli, 1769)] táplálkozásának vizsgálata a Kiskunságban. Magyar Apróvad Közlemények  (Hungarian Small Game Bulletin) 12. p. 43-53. (CIKK)

  • 2014: A kuvikvédelem első lépései Magyarországon. Heliaca (CIKK feltöltés alatt)

  • 2015. november 14. Kunszentmiklós: „I. Országos Kuvikvédelmi Konferencia”, a Magyarországi Kuvik Oltalmi Egyesület által szervezett konferencia, előadás:A kuvik (Athene noctua n. Scop. 1769) hazai- és nemzetközi természetvédelme napjainkban (KONFERENCIA-ANYAG)

  • 2015: A kuvik (Athene noctua) diszperziós mozgásformái. Heliaca (CIKK feltöltés alatt)

  • 2015: A Kuvik Munkacsoport 2015. évi beszámolója. Heliaca (CIKK feltöltés alatt)

  • 2015: I. Országos Kuvikvédelmi Konferencia – Kunszentmiklós, 2015.11.14-15. Heliaca (CIKK feltöltés alatt)

  • 2016: Antropogén fészkelőhelyeken költő kuvik Athene noctua (Scopoli, 1769) konzervációbiológiai lehetőségei a Felső-Kiskunságban (Erdészettudományi Közlemények 10.17164/EK.2016.014.) (CIKK)

  • Kuvik szakirodalmi jegyzék

 

     Egyesületünk 2015-ben elérkezettnek látta az időt, hogy tevékenységét országos szintűvé tegye. Ennek érdekében konferenciát szerveztünk azzal a céllal, hogy minél több szakemberrel, illetve érdeklődő laikussal megoszthassuk tapasztalatainkat, ismertessük eddigi eredményeinket. Másrészt nem titkolt tervünk, hogy az eddigi lokális kuvikvédelmi és kutatási tevékenységünket (Kiskunság) koordinátorok bevonásával kiterjesszük az ország minél nagyobb hányadára.

Helyszín: Kunszentmiklós Kisbojtár Vendéglő és Panzió

Időpont:2015. november 14-15.

Résztvevők: 51 fő

     Munkacsoportunk a két nap folyamán mintegy 50 kuvikodút helyezett ki, helyezett át és javított meg. Erre a természetvédelmi tevékenységre építettük rá a konferencia programját, így szombat este 3 előadást hallgathattak meg a résztvevők:

A kuvik hazai- és nemzetközi természetvédelme napjainkban(Hámori Dániel)

Gyűrűzési eredmények a Kiskunságban(Csortos Csaba Ádám)

A kuvikok természetvédelmi helyzete Romániában(Daróczi Szilárd)

Az előadások

 

     A konferencián többen vállaltak regionális koordinátori feladatot a hazai kuvikvédelemben. Ha érvényesülnek elképzeléseink, néhány év alatt országos lefedettségű hálózat jöhet létre, országos adatbázissal. További jó hír, hogy a résztvevők mintegy félszáz odút rendeltek egyesületünktől, melyek az ország több, még kuvikvédelmileg érintetlen területekre kerülhetnek ki, így a gyakorlati védelemben is előre léptünk. Az előadások után éjszaka 4 kuvikrevírben próbáltunk kuvikot fogni, 2 helyen sikerrel jártunk.

Csoportkép a résztvevőkkel

 

     Vasárnap délelőtt közösen helyeztünk ki odúkat, így a részvevők gyakorlatban is láthatták, hogyan, miként kell szakszerűen kihelyezni a mesterséges költőládákat. A résztvevők visszajelzései rendkívül pozitívak voltak, fontolgatjuk, hogy jövőre is rendezzünk hasonló tematikájú konferenciát.

A konferenciáról részletesebben a Heliaca madártani szaklap 2015-ös számában olvashat.

Joomla templates by a4joomla