Hogyan válasszam ki a legjobb online kaszinót?

Online kaszinók külföldön Svájc meglehetősen számos és hozzáférhető. Ez annak ellenére van így, hogy a svájci szerencsejáték-törvény 2019-ben lépett hatályba. Ez korlátozza a svájci földi kaszinókat abban, hogy online játékaikat az interneten keresztül csak akkor üzemeltessék, ha engedélyt kaptak a Svájci Szövetségi Szerencsejáték Testülettől (SFGB). Az online szerencsejáték Svájcban nem engedélyezett, mégis egy jogi kiskapunak köszönhetően több mint 260 külföldi online szerencsejáték-terem működik Svájcban. Ebben az áttekintésben megmutatjuk, melyek a legjobb szolgáltatók, és elmagyarázzuk, milyen előnyökkel és hátrányokkal jár a használatuk. Ez a cikk a svájci online kaszinó külföldön. Megvizsgáljuk az ország szerencsejáték-szabályozását, és azt, hogy milyen előnyökkel járhat, ha külföldi online kaszinókban játszik. Azt is megtudhatja, hogy milyen engedélyek állnak rendelkezésre, mely külföldi kaszinók legálisak, és hol találhat további információkat róluk. Ha többet szeretne megtudni a külföldi kaszinókról, olvasson tovább. Erre a kérdésre nincs közvetlen válasz, mivel nagymértékben az értelmezéstől függ. A külföldi online kaszinók jogszerűségének a tevékenységükön vagy a bennük részt vevő játékosokon kell alapulnia? Még ha a külföldi kaszinók működése nem is legális Svájcban, ez nem jelenti azt, hogy az egyéneknek következményekkel kellene számolniuk, ha ezekben a létesítményekben játszanak. A Svájcban működő kaszinónak Svájcban kaszinóengedélyre van szüksége. A szabályok célja az is, hogy megnehezítsék a hozzáférést a svájci online kaszinókhoz, és bezárják azokat a svájci online kaszinókat, amelyek nem rendelkeznek velük. A pénznyerő szerencsejátékról szóló törvényt figyelembe véve nincsenek pontosan meghatározva azok a feltételek, amelyek mellett a svájci játékosok részt vehetnek ezekben a kaszinókban. Jelenleg a külföldi kaszinókban történő szerencsejátékok a pénznyerő szerencsejátékról szóló törvény értelmében büntetésmentesek. Ez azt jelenti, hogy a játékosok legálisan játszhatnak külföldi kaszinókban.

Tudja meg velünk, hol érdemes játszani a legjobb online kaszinó Ausztria 2022-ben. Tudja meg, hol találja meg a legjobb játékokat az online kaszinó Ausztria 2022-ben, valamint a legmenőbb osztrák kaszinók az interneten a szakértői cikkünkben naprakész játéktippekkel és kaszinó információkkal.  A felhasználók száma világszerte 2022-ben is növekszik. Hasonló tendencia figyelhető meg Ausztriában is. Ennek megfelelően egyre több szolgáltató tevékenykedik ebben az online szerencsejáték-ágazatban. De melyek a legjobb online kaszinók Ausztriában? A "Mely online kaszinók legálisak?" kifejezés bizonytalanságot okoz az osztrák játékosok körében. Mivel Európában egyre több jogszabályi kiigazítás történik, például Svájcban, és nemrégiben, 2021 júliusától a szomszédos Németországban is, egyre több játékos aggódik amiatt, hogy az internetes kaszinókban való szerencsejáték Ausztriában engedélyezett-e. A gondtalan játékélményhez elengedhetetlenek a jó hírű online kaszinók. Alapos kaszinó értékeléseket végzünk, hogy csak megbízható szerencsejáték cégeket tudjunk ajánlani Önnek. Kaszinólistánk tartalmazza a legjobban értékelt, jó hírű kaszinók a Austria játékosok számára a tesztek eredményeként. Sok felhasználó teszi fel magának ezt a kérdést - azonban nem mindig könnyű nyomon követni és összehasonlítani ezeket az online kaszinó szerencsejáték ajánlatokat. Az egyik legfontosabb kritérium az online kaszinó kiválasztásakor, hogy biztonságos legyen ott játszani. Íme néhány kaszinó, amelyek szerintünk a legbiztonságosabbak, és biztonságos befizetéseket és kifizetéseket kínálnak. Mindegyiküket szerencsejáték-szabályozó hatóságok, például a Máltai Szerencsejáték Hatóság auditálja, a bevett testületek szabályozzák, és minden játékosnak azonos bánásmódot kínálnak. Útmutatónkból megtudhatja, hogy mi jellemzi a jó hírű kaszinókat, és hogyan ismerheti fel Ön is a jó hírű cégeket.

Néhány évvel ezelőttig az online kaszinótevékenységek Lengyelországban korlátozottak voltak, de a helyzet gyorsan változik. Ma a lengyel játékosok a világ bármely pontjáról és bármikor játszhatnak a különböző online kaszinókban. A nyerőgépek, a póker és a baccarat mind a szerencsejáték legális formái. Sok online kaszinó kínál rulettet is.  Online szerencsejáték-értékelő oldalunkon megbízható értékeléseket talál a lengyel játékosokat elfogadó kaszinókról, amelyeket az iparág szakembereiből álló csapat írt. Szakembereink alaposan ellenőrzik a kaszinókat és az általuk kínált bónuszajánlatokat. Ennek eredményeképpen a játékos pontos és teljes körű tudást kap, ami élvezetesebb játékélményt eredményez. A lengyel online szerencsejáték-kalauz tájékoztatja Önt a legjobb üdvözlő bónuszokról és különleges ajánlatokról, amelyek segítségével több pénzt kereshet. Megtudhatja, hol találja a legnagyobb üdvözlő bónuszokat és megtakarításokat, valamint azt, hogyan kezdhet el játszani befizetés nélkül. Nézd meg útmutatónkat, hogy most valódi pénzért játszhass! A lengyel internetezők rengeteg fantasztikus online szerencsejáték közül választhatnak. Mivel a lengyel jogszabályok lehetővé teszik a legális kaszinók működését Lengyelországban a megfelelő engedélyekkel és jogosítványokkal, számos ilyen oldalt találunk. Bizonyára sokunkban felmerül a kérdés, hogy a virtuális szerencsejátékok valaha is helyettesíthetik-e egy valódi kaszinó hangulatát. A válasz kétségtelenül "igen", mivel az online kaszinóknak magas színvonalú, vonzó vizuális környezetet kell biztosítaniuk. Az online kaszinók felhasználóit elkápráztatja a speciális effektek és a zene változatossága és intenzitása. Ráadásul sokféle játék közül választhat. A játékosok számos kártyajáték, nyerőgép, rulett, kaparós sorsjegy és egyéb attrakció közül választhatnak a lengyelországi kaszinókban. Még a legválogatósabb és legigényesebb játékos is elégedett lesz azzal, amit a lengyelországi kaszinókban talál. A menüben való navigáció egyszerű és egyértelmű, és az eszközkompatibilitás miatt ezek az ajánlott online kaszinók egyre népszerűbbek a játékosok körében. Sokan szeretnek lengyel kaszinókban játszani, mert az internetnek köszönhetően bárhol és bármikor elérhetők. A lengyelországi kaszinók sok ember számára nagy örömöt jelentenek, és számos érdekes lehetőséget kínálnak az ügyfelek számára.

Hatósági Jelentés 2018 – MME Kuvik Munkacsoport országos beszámoló a 2018. évi kiskunsági kuvikvédelmi tevékenységekről és eredményekről

 

Hámori Dániel1-Csortos Csaba

1Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Kuvik Munkacsoport, fajvédelmi koordinátor, Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

A kuvikodú-kihelyezések az ország több új élőhelyén is folytatódtak, a kiskunsági törzsterülettel együtt összesen 21 körzetben. Az országban 2018-ban összesen 32 új kuvikodú kihelyezésére került sor. A kiskunsági törzsterületen az odúpark területileg és a kihelyezett odúk számát illetően nem bővült (2018-ban 112 odú a költési időszakban, 8 új helyszíni telepítés). Hazánkban a Kiskunságban 120, az ország teljes területén pedig nyilvántartásunk szerint min. 238 fészkelésre alkalmas kuvikodú áll önkénteseink gondozásában.Az odúellenőrzési- és egyéb munkálatok az év során folyamatosan több aktív terepi időszakban valósultak meg a koordinált területeken is.

Az ország más területein is sikerrel foglalták el fészkelőként a koordinátorok által gondozott odúkat a kuvikok. Az idei évben összesen 4 költésről tudunk, melyek „D” típusú odúban sikeresen lezajlottak. A rendelkezésre álló adataink szerint a törzsterülettel együtt 61 esetben kezdtek költésbe a kuvikok odúinkban. Az országos odúfoglalási arány 25,63 % volt.

A következőkben a kutatási engedélyben foglalt kiskunsági kutatási területre vonatkozó adatokat, kutatási eredményeket mutatjuk be 2018-ra, valamint a teljes 2003-2018-as időszakra vonatkozólag.

Odúfoglalási-, költési- és reprodukciós eredmények a törzsterületen (2003–2018)

A 2003–2018 közötti kutatási időszakban összesen 289 hengertestes odú készítése és telepítése történt meg. A kihelyezett kuvikodúk közötti legközelebbi mért távolság 206 méter, az átlagos távolság a 2018-as aktuális odúhelyszíneket figyelembe véve 2207 méter volt. A telepítéseket és karbantartási munkálatokat figyelmen kívül hagyva összesen legalább 3597 odúellenőrzési alkalom valósult meg a kutatási területen. A 2018-ban aktuális odúszám 112 volt, így a 15 év vonatkozásában az odúk terepi amortizációja 61%-os mértékű. Az odúpark létesítésének évében (2003) 39 odúval rendelkezett, az a kutatási területen 2011-től területileg nem, de az évek során évente 4–13 új odúval, és egyben potenciális fészkelési helyszínnel bővült. A vizsgálati időszak összes telepítési helyszínét figyelembe véve az odúk elsősorban fára kerültek rögzítésre (93%).A kihelyezett mesterséges fészekodúkban az első kuvikköltések 2005-ben történtek. 

Költési eredmények a fészkelésre alkalmas odúszámok tükrében (2005-2018)

Ezt követően a költések száma és a sikeresen kirepült fiókaszám is lassú ütemben, folyamatosan növekedett. A 2005–2011 közötti időszakban a költésre elfoglalt odúk aránya maximum 9,09%-os volt. A foglalási ráta látványos emelkedése csak 2011 után érzékelhető jelentősen, amely 2018-ban érte el csúcsát (42,86%). Az odúkból sikeresen kirepült fiókaszám-átlag a 2005–2018-as időszakban 3,67 (2018) és 7,00 (2012) között változott, összességében 4,64 ± 0,27 SE volt. A kimagasló 7,00 fiókaszám-átlag 2011-ben volt, amikor 3 sikeres költés valósult meg, 7–7fiókát produkálva. Miközben a vizsgálati területre kihelyezett kuvikodúk száma lineárisan növekedett, a foglalási arány és a sikeresen kirepült fiókaszám exponenciálisan emelkedett. A vizsgálati időszakban a mesterséges kuvikodúban összesen 236 kuvikköltés kezdődött meg, melyekből 203 volt sikeres (86,02%). A 15 év alatt az odúkból sikeresen kirepült fiókaszám minimum 842 egyed volt.

2018-ban 48 kuvikodúban kezdődött meg a költés. Az odúfoglalási arány 42, 86% volt, a sikeresen kirepült min. fiókaszám 154 egyed, az átlagos fiókaszám 3,67 volt.

 Kuvikodúkat költési célból elfoglaló madárfajok megoszlása és a foglalatlan odúk aránya

(2005–2018)

A kuvikok odúfoglalásai és reprodukciós eredményei mellett fontosak a hengertestes odútípust elfoglaló egyéb madárfajok költési célú megtelepedési adatai. Az egyes madárfajok adott évi odúfoglalási arányát 100%-ig halmozott diagramon mutatjuk be, melyről az adott évi aktuális odúszám függvényében leolvasható a foglalatlan odúk %-os aránya is (9. ábra). A megkezdett költések száma tekintetében a 14 év alatt a kuvik volt az elsődleges madárfaj, amely a kihelyezett odúkat költési célból preferálta (236 költés). Az egyéb énekesmadarak (Passeriformes) – pl. seregély (Sturnus vulgaris), mezei veréb (Passer montanus), házi veréb (P. domesticus), széncinege (Parus major) – összesen 213 alkalommal költöttek kuvikodúkban, de foglalási arányuk és költéseik a kuvikodúkban 2010-től kimutathatóan csökkent. Az egyéb énekesmadarak mellett természetvédelmi szempontból jelentősek voltak más madárfajok megtelepedései is. Füleskuvik (Otus scops) költési célú odúfoglalása 0-5/év alkalommal fordult elő (összesen 22 költés). Gyöngybaglyok (Tyto alba) csak ritkán telepedtek meg a kuvikodúkban (0-1/év, összesen 5 alkalom). Két madárfaj esetében viszont jelentősek a foglalási számok. A szalakóta (Coracias garrulus) előszeretettel, rendszeresen foglalta el (1-5/év, összesen 42 költés) költő madárként az odúkat, ahogy a vörös vércse (Falco tinnunculus) is (0-5/év, összesen 40 költés). Mindezen madárfajok mellett a csóka (Corvus monedula) foglalási számai is jelentősek, azonban felmérési évenként jelentős eltéréseket mutattak (0-18/év, összesen 91 költés). A különböző madárfajok mellett a kuvikodúkat néhány esetben emlősök (Mammalia) is elfoglalták, mint például a nyuszt (Martes martes), a házimacska(Felis catus), és pelefélék (Myoxidae). Nyest (Martes foina) jelenlétére (pl. ürülék), illetve predálására utaló nyomokat egy esetben sem észleltünk. 2017-ben (7) és 2018-ban (6) több esetben is tapasztaltuk, hogy a mesterséges fészekodvakat méhek (Apidae) foglalták el. 2017-ben ez 3, már fiókás fészekalj pusztulásához is vezetett.

 

2018

Athene noctua

48

Otus scops

3

Tyto alba

0

Coracias garrulus

4

Falco tinnunculus

4

Corvus monedula

18

EgyébPasseriformes

12

Foglalatlan odúk száma

23

Aktuális odúszám

112

Foglalatlan odúk aránya (%)

25,8

 

Odúkat 2018-ban elfoglaló madárfajok megoszlása

Gyűrűzési eredmények és biometriai adatok a törzsterületen (2003–2018)

A2003-ban megkezdett fajvédelmi- és egyben kutatási program során 2018 novemberéig összesen 905 kuvik egyedre került fém jelölő gyűrű, melyből a pullus egyedek száma 758, az adultaké 147 volt. A gyűrűzési mutatók az utóbbi három évben voltak a legmagasabbak (157, 117, 154). A jelölt egyedeket összesen 152 alkalommal fogtuk vissza. 2015-től a párba állás időszakában (március) is sor került az ellenőrzésekre, amelyek során több adult egyed visszafogása is történt, mint az azt megelőző időszakban. A visszafogások száma 2017-ben volt a legmagasabb (37). A 2017. júniusi felmérések során egy Kunpeszérhez közeli kuvikodúban visszafogott két sikeresen költő egyedről a gyűrűszámok alapján kiderült, hogy azok az előző évből, egyazon fészekaljból származnak.

Az odúkban, vagy azok közvetlen környezetében gyűrűzött kuvikegyedek összefoglaló táblázata (2005–2018)

A 2005 és 2018 között mért pullus egyedek (N=117) súlyértékei 84–151 g között változtak, azaz a legkisebb és legnagyobb mért értékek között (kb. 14 és 21 napos fiókák) 65 g súlykülönbség volt. Az adult egyedeknél (N=178) mért legkisebb és legnagyobb szárnyfesztávolság 534 (hím) és 605 mm (tojó) között változtak. Az adult hím és tojó egyedek között biometriai különbség egyedül a súlyértékek esetében mutatkozik (adult 1+ ♂ 151 g-ig; adult 1+ ♀ 162 g-tól)(14. kép).  Vedlési mintázatok tekintetében a juvenilis egyedek (1y) részleges vedlése július végén kezdődött, és általában a kis- és nagyfedőkre terjedt ki. Az adult (2y, 1+) egyedek teljes vedlése néhány esetben (N=5) már a költési időszak kezdetén, májusban megkezdődött egyes karevezők cseréjével. Az adult egyedek faroktollaik vedlését legkorábban augusztusban kezdték, de az ritkán még márciusban is zajlott (N=3).

Kor

Mintaszám (N)

Ivar

Súly (g)

Szárnyfesztáv (mm)

Szárny (mm)

Farok (mm)

3. kézevező (mm)

Pullus

117

 

84-151

       

Adult 1+

34

143-159

534-572

161-173

76-85

112-128

Adult 1+

144

162-191

543-605

159-171

70-89

114-130

Imm. 1 y

16

   

559-577

162-167

71-81

114-124

Abszolút értékek

     

534-605

159-173

70-89

112-130

 

Kuvikgyűrűzések során felvett biometriai mérések adatai

A felső-kiskunsági kuvikpopuláció denzitása (2012–2018)

A kutatási terület egyes régióit lefedő hívóhangos állományfelmérésre 2003 kivételével az azt követő években nem került sor.  2012-től viszont a területre kihelyezett kuvikodúkat költési célból elfoglaló költőpár-számok, valamint a feltérképezett antropogén fészkelőhelyeken azonosított költések párszáma alapján meghatározásra került a kutatási terület minimális denzitása. A kuvik költését természetes költőüregben a 2003–2018 közötti felmérési időszak alatt bizonyítottan csak egy esetben (2005.06.05.; Kunszentmiklós) regisztráltunk fehér eperfában (Morus alba). A 13. ábráról leolvasható, hogy az előzetes hívóhangos állománybecsléssel 2003-ban megállapított 0,9 pár/km2-es értékhez képest a kutatási terület minimális denzitása 2014-ben valamelyest már meghaladta azt (0,986 költőpár/km2), majd ezt követően folyamatosan emelkedett. 2018-ra (1,629 költőpár/km2) a költőállomány 2003-hoz képest 65,2%-al emelkedett. 2014-től – a kuvikodúkból sikeresen kirepült fiókaszámok, valamint a denzitásértékek alapján – populáció-növekedés feltételezhető a törzsterületen.

 

A kutatási területen megállapított minimális denzitás-értékek változása az odúkban költő párok, valamint az antropogén fészkelőhelyeken azonosított költőpárszám alapján

(2012–2018)

Összegzett, illetve egyéb kutatási eredmények a Kiskunságban (2003-2018)

A tervezett fajvédelmi munkák és konzervációbiológiai kutatások kiindulási pontjaként előzetes vizsgálatok során sor került a kuvik (Athene noctua) egyesfelső-kiskunsági élőhelyein a populáció denzitásának meghatározására a hívóhangos állományfelmérés módszertana alapján. Az eljárás a már territóriumát elfoglalt adult (1+, 2y, vagy idősebb) hím kuvik válaszhangja alapján történő felvételezésen alapult, amely a legelterjedtebb módszer a kuvikok jelenlétének meghatározásához, a territóriumok számlálásához. A vizsgálati terület Pest megye dél-keleti területén helyezkedik el, magába foglalva Apaj keleti-, Bugyi déli-, valamint Kunszentmiklós észak-keleti élőhelyeit. A felmért 21, 1000x1000 m-es plotok kiterjedése 2100 ha volt, melyeket a 2003 január-áprilisi időszakban összesen 5 alkalommal mértük fel. A terülenkénti denzitásértékek összességében 0,75–1,66 pár/km2 közöttiek voltak. A maximális denzitásértékeket figyelembe véve a legsűrűbb territoriális hálózattal rendelkező terület az apaji volt (1,66 pár/km2), melyet a bugyi (0,9 pár/km2), és a kunszentmiklósi (0,75 pár/km2) követett. Az élőhelyek összegzett denzitása 0,9–1 pár/km2 volt, amely a hazai és közép-európai adatokhoz képest figyelemre méltó. A gyepterületeken elhelyezkedő plotok esetében egy esetben sem, az antropogén létesítményekkel rendelkező plotokban pedig minden esetben detektáltuk a fajt. Az eredmények alapján az antropogén objektumokkal nem rendelkező gyepterületek a magas denzitás értékek ellenére a kutatási területen kihasználatlanok a kuvikok által, a természetes költőhelyek hiánya a vizsgált élőhelyeken tehát tényszerű.

A kutatási területen értékeltük a felmért veszélyeztető tényezők alapján a kuvik fészkelési feltételeit az antropogén költőhelyeken. A fészkelésre alkalmasnak ítélt objektumok aránya összegezve 63%, a fészkelésre alkalmatlanoké 37% volt. A vizsgálatok alapján viszont az alkalmas épületek veszélyeztető tényezői is számottevőek. Nagy gyakoriságú a nyest (Martes foina), nagyarányúak a szigeteletlen középfeszültségű oszlopok, valamint jellemző a rágcsálóirtószer-használat. A fészkelésre alkalmasnak ítélt objektumok csak 17%-ban találtunk kuvik jelenlétére, esetenként költésére utaló, avagy azt bizonyító nyomokat. Az emberi létesítmények közül fészkelésre alkalmatlannak a zárt-, vagy időszakosan zárt – azaz a folyamatos fészekhez biztosító közlekedést a faj számára nem garantáló – helyszíneket igen magas, 74%-os mértékben regisztráltunk.

A 2003–2018 közötti kutatási időszakban összesen 289 hengertestes odú készítése és telepítése valósult meg. A műszakilag egységes kivitelű hengertestes kuvikodúk telepítése nem előre tervezett távolságok, hanem az élőhelyi feltételek, a természetes költőüreg-hiány, valamint az antropogén veszélyeztető tényezők alapján történt. Összesen legalább 3597 odúellenőrzési alkalom valósult meg a kutatási területen. Az odúk első sorban fára kerültek rögzítésre (93%).Az első kuvikköltések 2005-ben történtek.A 2005–2011 közötti időszakban a költésre elfoglalt odúk aránya maximum 9,09% volt. A foglalási ráta 2018-ban érte el csúcsát (42,86%). Az odúkból sikeresen kirepült fiókaszám-átlag a 2005–2018-as időszakban 3,67 (2018) és 7,00 (2012) között változott, összességében 4,64 ± 0,27 SE volt. A mesterséges kuvikodúban összesen 236 kuvikköltés kezdődött meg, melyekből 203 volt sikeres (86,02%). A 14 év során az odúkból sikeresen kirepült fiókaszám minimum 842 egyed volt. 2003-tól 2018 novemberéig összesen 905 kuvik egyedre került fém jelölő gyűrű, melyből a pullus egyedek száma 758, az adultaké 147, e mellett a visszafogási alkalmak száma 152 volt. A gyűrűzések során felvett biometriai adatok alapján a nemekre vonatkozó egyértelmű elkülönítés kizárólag a megállapított adat-intervallumokból nem tehető.A 2012–2016 közötti időszakban min. 1, max. 5 alkalommal költésre elfoglalt odúk esetében a foglalási arány 56,8% ± 25,1% SD, a kelési siker 84,5% ± 15,9% SD, az átlagos költési siker 3,9 ± 1,1 SD kirepült fióka/fészek volt. A magas szaporodási siker kategóriába kerülő odúk szaporodási siker értéke átlagosan 4,63, az alacsonyabb szaporodási sikert képviselőké 2,88 volt. A környezeti változók értékelése alapján a kuvikok költési célból nagyobb valószínűséggel foglalják el azokat az odúkat, amelyek háztáji- vagy egyéb állattartást folytató tanyasi/mezőgazdasági épülethez (p=0,000; n=88, ETA²=0,22), illetve legeltetett és/vagy kaszált gyepterülethez (p=0,000; n=88, ETA²=0,36) közelebb helyezkednek el. A művelési ágak tekintetében kimutatható, hogy minél kisebb arányú a művelés alól kivett terület, annál nagyobb a várható szaporodási siker (p=0,024, R²=13, n=88, β=-430). A legközelebbi költésre elfoglalt odútól mért távolság, a tojásszám és a sikeresen kirepült fiókaszám között is szignifikáns összefüggés mutatható ki (p=0,000; R²=54; n=176). Az odúban és egyéb antropogén fészkelőhelyeken azonosított költőpár-számok alapján megállapított minimális denzitásérték 2014-től (0,986 költőpár/km2) folyamatosan emelkedett, 2018-ban 1,629 költőpár/km2 volt. Mivel a kuvikodúk foglalási aránya és a sikeresen kirepült fiókaszám exponenciálisan emelkedett, továbbá a megállapított minimális denzitásértékek is növekedtek, így megállapítható, hogy a kuvikodúk a faj fészkelőhelyekkel szemben támasztott követelményeit kielégítik, az antropogén költőhelyekhez képest valószínűsíthető, hogy kevesebb veszélyeztető tényezőt hordoznak magukban, illetve igazolják a felső-kiskunsági élőhelyek kedvező feltételeit, állapotát.

Diszperziós és demográfiai vizsgálatainkkal a kuvikfelső-kiskunsági populációjára jellemző elmozdulási távolságokat, az átlagos fészekaljméretet, valamint a korspecifikus, éves túlélési rátákat kívántam meghatározni. A 2005 májusa és 2017 áp­rilisa közötti időszakban a Felső-Kiskunságban 640 egyedet fogása és gyűrűzése történt, a visszafogásokkal együtt összesen 746 alkalommal. A madarak fémgyűrűvel történő jelölése és visszafogásaik első sorban a vizsgálati területre ki­helyezett mesterséges kuvikodúkban (március-június), vagy azok 168 méteren belüli környezetében zajlottak. Kelési diszperziós elmozdulási távolságként értékeltük az adott egyed kirepülési évének novemberétől a következő év augusztusáig történő visszafogását. A költési diszperziós elmozdulások esetében a gyűrűzés-visszafogások közötti időintervallumot nem vettük figyelembe. A kelési diszperziós elmozdulások tekintetében 21 egyed elmozdulási adatai váltak ismertté, amely alapján a fiókák szétszóródása 9,67 km átlagtávolságú. Territóriumváltás a visszafogások alapján csak az adult tojók esetében történt (5), így az esetükben kimutatott költési diszperziós átlagtávolság 8,3 km volt.  A demográfiai kimutatások céljából a fogás-visszafogási adatokat nyílt populációs Jolly-Seber módszerrel elemeztük, az alternatív modellekben az egyedek túlélését magyarázó tényezőként a korcsoportot, az évhatást, valamint ezek kombinációját szerepeltettük. A modellek összehasonlítására az AICc értékeket használtuk, a szignifikáns magyarázóerővel bíró alternatív modellek átlagolásával állítottuk elő a végleges modellt, illetve annak paraméter értékeit. A vizsgált populációban az átlagos fészekalj-méret 3,78 ± 0,76 SD fióka/fészek volt. Az átlagos, apparens túlélési ráta (amely a mortalitást és a permanens emigrációt nem különíti el) a fióka kortól a 2y korban bekövetkező, első revírfoglalásig becsült értéke 9,47% ± 2,99% SE, míg az 1+ korú egyedek esetében az átlagos éves apparens túlélési ráta becsült értéke 82,74% ± 8,46% SE volt. A túlélési ráta ivarfüggését a tojó és a hím ivarú adult egyedek költőodúban történő tavaszi megfogásának jelentősen eltérő megfogási valószínűsége miatt nem vizsgáltuk. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján azonban leszögezhető, hogy a korai (február-márciusi) ellenőrzések során általában mind a két nem egyedei a költőládában tartózkodnak, és a megfogás nem befolyásolja negatívan a költési sikert. Az eredmények azt támasztják alá, hogy a Felső-Kiskunságban a kuvik állomány stabil, az emigráció és a mortalitás elkülönítése nélkül is enyhe növekedő tendenciát mutat. A kihelyezett mesterséges költőládák igen magas elfoglalási aránya azonban azt is jelzi, hogy a költésre alkalmas helyek száma fontos limitáló tényező lehet a vizsgált állomány esetében.

A táplálozásbiológiai kutatások két, idő- és gyűjtési helyek tekintetében eltérő vizsgálatot öleltek fel. A 2005-ben végzett gyűjtések 3 revírterületen belül, több köpetelő állomásról történtek, a mintákat a gerinces- és az ízeltlábú zsákmányállatok tekintetében is értékeltük. A 2015–2016-os köpetmintákat 3 nagyobb területegységből, összesen 40 mesterséges kuvikodúból gyűjtöttük a fészkelési időszakot követően. Ezen minták esetében a gerinces zsákmányállatok határozására került sor.

2005. február és szeptember között, összesen 661 köpetet gyűjtöttünk Apaj, Kunpeszér és Ladánybene települések közelében, amely területek egyben három aktuális kuvik revírnek feleltek meg. A kutatás fő célja a faj táplálékspektrumának feltárása, valamint a köpetelemzések alapján a vizsgált területek ízeltlábú-diverzi­tásának összehasonlító vizsgálata volt. A köpetekből azonosított zsákmányállatok 15 gerinces és 39 gerinctelen ta­xont képviseltek. Az egyedszámot tekintve két helyszínen a kisemlősök domináltak (Apaj – 55%, Kunpeszér – 68%), míg a harmadik helyszínen (Ladánybene) a kisemlősök és a madarak közel azonos arányban (~25%) voltak jelen. A leggyakoribb kisemlős zsákmánynak a mezei pocok (Microtus arvalis) bizonyult, míg a madarak közül a seregély (Sturnus vulgaris) fogyasztása volt jelentős. A barna ásóbéka (Pelobates fuscus) jelenléte a köpetanyagban figyelem­re méltó, míg a hüllők részaránya nagyrészt elhanyagolható volt a vizsgált helyszíneken. A gerinces zsákmányállatok jelentőségét a magas, 99% feletti tömeg szerinti részarányuk is bizonyítja. A gerinctelenek egyedszám szerinti rész­aránya 24,8–30,0% volt, tömeg szerinti részesedésük azonban rendkívül csekély (0,14–0,34%). A kuvik a területen nagyrészt a nagyobb méretű bogarakat (Pentodon idiota, Melolontha hippocastani), valamint egyenesszárnyúakat (Tettigonia viridissima, Gryllotalpa gryllotalpa) fogyasztotta. A köpetekből kimutatott rovarközösségek fajgazdag­sága és diverzitása a kunpeszéri területen volt a legnagyobb, ami minden bizonnyal a változatos, mozaikos habitat­struktúrának is köszönhető.

2015-ben és 2016-ban célzottan került sor köpetgyűjtésre a kirepülést követően, szeptember 1–31. között, az odúk (N=20) teljes tartalmára vonatkozóan, egy alkalommal, azon odúkból, melyekben sikeres költés zajlott mindkét évben. A meghatározott/gyűjtött köpetszám 2015-ben 2094, 2016-ban 2024 volt.A gyűjtött 40 mintában (4118 köpet) összesen 2017 gerinces zsákmányegyed határozása történt (2015 – 935; 2016 – 1082). A 2015-ös és 2016-os mintákban meghatározott összes fajszám 21 volt, melyből 12 emlős-, 1 kétéltű-, 4 hüllő- és 4 madárfaj. Megállapításra került az egy egyedre eső átlagos köpetszám, valamint területi- és gyűjtési év elkülönítésben vizsgáltam a gerinces zsákmányfajok egyedszámmegoszlását, valamint a biomasszatömeg-értéküket.Kutatásaim elsődleges célja a kuvik gerinces zsákmányállataira vonatkozó részletes, nagyobb területre kiterjedő és mintaszámú vizsgálata volt, e közösség tekintetében táplálkozási szokásainak és alkalmazkodási képességének feltárása és meghatározása a fészkelési időszakra vonatkozóan. Vizsgálataink alapján a mezei pockok (Microtus arvalis) fogyasztása mindhárom területen kimutatható volt 27,66–88,24%-os értékek között. A kétéltűeket egyetlen faj képviselte, az alföldi települések és mezőgazdasági telepek területén előforduló barna ásóbéka (Pelobates fuscus), amely mennyisége és aránya igen figyelemre méltó. Mindhárom területen az emlősök és a kétéltűek közel azonos számban voltak jelen, a kétéltűek csak maximum 15,5%-al maradtak el az emlősöktől. A két domináns faj (barna ásóbéka, mezei pocok) magas egyedszám szerinti részaránya a biomasszatömeg szerinti értékekben is egyértelműen tükröződött.A mezei pocok után a leggyakoribb kisemlős zsákmánynak az erdeiegér-fajok (Apodemus spp.) (4,32–6,65%), a madárfajok közül a seregélyek (Sturnus vulgaris) bizonyultak.

Összegzés

2018-ban már a törzsterület mellett 20 további területen folytatódott a fajmegőrzési és kutatási tevékenység. A koordinátori hálózat révén sikerült elindítani egy biztató folyamatot. Egyre több területet, egyre több természetvédő kollégát sikerül bevonnunk a kuvikvédelmi programba.

2003-óta a Kiskunságban 905 kuvikra került gyűrű. Az odúk foglaltsága, a költési és gyűrűzési számok 2018-ban enyhén emelkedtek. A törzsterületen kihelyezett és ellenőrzött 112 odúból 48-ban kezdődött meg a kotlás (42%), ebből 36 volt sikeres. Az átlagos fiókaszám 3,67 volt. 2018-ban a kiskunsági törzsterületen 157 kuvikra került gyűrű (ebből 141 pullus, 16 felnőtt példány). Szintén egyre több a visszafogás (32). A megkezdett - hosszú távon tervezett - fajvédelmi tevékenységek és mesterséges odútelepítések helyes gyakorlatának bizonyításához további gyűrűzési és visszafogási adatok, valamint élőhelyi és táplálkozásbiológiai vizsgálatok szükségesek.

A továbbiakban a kutatási engedélyben foglaltaknak megfelelően tervezzük a koordinátori rendszer további bővítését. Fontos cél a békési, csongrádi, hajdúsági, hortobágyi tanyavilág területén mintavételi területek (20-30 odúparkok) létrehozása. A kiskunsági törzsterületen nem tervezzük a mintavételi terület bővítését, ellenben a meglévő odúk sűrítését igen.

 

 

 

 

Joomla templates by a4joomla